Sok ember elmondhatja magáról, hogy népszerű, sok embert ismer. Azt állítják, hogy sok barátjuk van. De azok az állítólagos barátok igaz barátok? Mert barát és igaz barát között hatalmasan nagy különbség barát van. Mert egy barát arra jó, hogy elmenjetek jól érezni magatokat egy-egy péntek és szombat estén, iszogassatok, meg pletyizzetek másokról. De vajon ha baj van ott lesz neked? Ha egy támasz kéne, akkor le fog ülni melléd, hagyja hogy vállára hajtsd fejed, és kisírhísd magad neki? Ha neki lesz valami gondja, akkor egyből téged keres ki a névjegyzékből és hív fel mobilon? Nem hiszem. Mert ő csak egy barát. De egy igaz barát teljesen más. Ennek az ellentétje. Meghallgat ha baj van, próbál segíteni, még akkor is, ha te nem hagyod. Belegebed, hogy téged mindig mosolyogni lásson. Kihúz szó szerint a szarból, ha abba kerülnél és még a kezeidet is tisztára mossa. Az igaz barátokról eszembe jut egy interneten terjedő idézet. A lényege az, hogy egy igaz barátot ha felhívsz azzal, hogy megöltél valakit akkor egyből megy az ásóért és megkérdezi, hogy hol ássátok el. Mert ők ilyenek. Mindig segítenek és nem kérdezik, hogy mit miért tettél, még akkor sem, ha tisztában vannak azzal, hogy az rossz, és rád sem vethet jó fényt.

 

Sok embert mondhatok a barátomnak, nagyon sok embert ismerek, sokan körül vesznek. De ezekből nagyon-nagyon kevés ember mondhatja, hogy az igaz barátomnak tartom őket. Egyetlen egy olyan barátnőm van, akiért a tűzbe tenném a kezem. De ő egy olyan személy, aki mindig itt volt nekem. Testvérem helyett a testvérem. Ha baj egyből őt hívom. Vele mindig mindent megosztok. A jó és rossz dolgokat is, akár csak ő velem. Ő volt velem mindig, ha lelkileg a padlón voltam, és kb. kiskanál kellett volna ahhoz, hogy fölszedjen, de ő megtette. Oda rohant hozzám, felrángatott, átöltelt, de sokszor nem mondott semmit. Tudta, hogy az, hogy kisírhattam magam neki, az már bőven elég volt. Ő az, aki szó nélkül megért. Sírtam, csak sírtam, ő nem kérdezett semmit. Csak ült mellettem, elszívtunk egy cigarettát, de amíg meg nem nyugodtam semmit nem mondott. Mert tudta, hogy ha kinyitná a száját, azzal csak rontana a helyzeten és csak rosszabbul érezném magam. Mert olyan rosszul voltam, hogy nem tudtam elmondani mi bánt. De ő rám nézett, és egyből tudta. És nem hagyott ott. Hosszú, nagyon hosszú perceken keresztül csak figyelt, és mikor megnyugodtam végig hallgatott, de még akkor sem mondott semmit. Mert egy igaz barát ezt teszi. Csak hallgat, de tudja, hogy ez a legjobb amit akkor tehet.

 

Sok barátot, akiket igazaknak hittem, elhagytak. Van közös döntés alapján vetettünk véget a barátságunknak, vagy eltávolodtunk egymástól, vagy ők döntöttek úgy, hogy nem tartanak igényt rám. De az ilyenek nem igaz barátok. Vannak, akiknek addig vagy jó, amíg kipanaszkodhatják magukat neked. Talán még téged is meghallgatnak... Ám elmondasz nekik valamit, amire ők nem néznek jó szemmel, majd utána rád sem. Elítélnek, még akkor is, ha te biztosan állítod, hogy kezedben tartod a dolgokat, nem kell érted aggódniuk. De ők nem is aggódnak. Csak végre találhattak egy okot, amiért csúnya szemmel nézhetnek rád, és elhordanak majd mindennek, te pedig csak kikerekedett szemmel nézel, hogy mégis mi a jó büdös franc folyik itt? És nem érted. Csak állsz és tátott szájjal hallgatod végig, ahogy a fejedhez vágnak mindent. A múltból is felhántorgatnak dolgokat, amik már rég történtek, de tudják, hogy ezzel talán sebet ejthetnek rajtad. Na az ilyenek nem hogy igaz barátok, de még barátoknak sem nevezhetők. Az ilyen embereket amilyen gyorsan csak lehet, ki kell iktatni az életetkből, mert tönkre fognak tenni titeket, mert más nem áll szándékukban. És az emberek egy bizonyos része ilyen. Csak fájdalmat próbálnak okozni neked. Már azzal is azt teszik, ha nem foglalkoznak veled, végig se hallgatnak, csak érdek emberek.

 

Nekem is volt dolgom ilyenekkel, de elengedtem őket, kizártam az életemből. Amíg jól éreztük magunkat egymás társaságában azokat éveket vagy hónapokat magamban megörzöm, a szívem és az agyam egy icike-picike szegletében, mert akkor kellemes napokat, örömöt okoztunk egymásnak. De ennyi, se több, se kevesebb. Biztos másnak is vannak ilyenek az életében. De rájuk nem kell figyelmet fordítani. Csak azokra, akik amióta csak eszünket tudjuk, mellettünk voltak. Mert az ilyen embereket meg kell becsülni, és az élettől kapott ajándékként tenkinteni rájuk. Mert a család mellett a barátok a legfontosabbak. Valaki azt mondaná, hogy a szerelem. Az is egy nagyon fontos tényező, de egy barát többet ér mindennél. És ha már csak egy ilyen embert magunk mellett tudhatunk, már akkor gazdag embernek mondhatjuk magunkat. Mert örömöt okozunk egymásnak, és segítünk ha kell. Én próbálok ilyen ember lenni, akire így tekinthet más. És szerencsére elmondhatom magamról, hogy vannak olyan emberek, akik így tekintenek rám, és én is rájuk, és már ettől boldognak érzem magam, hogy tudom... akár hajnali négykor is felhívhatom valamelyikőjüket, hogy megöltem valakit, és ő szó nélkül segítene eltemetni a nyomokat.

1